Újabb anyagok!
Dr. Almár Iván: az okostelefonok univerzuma
Dr. Almár Iván: A Clarke-pálya, mint technomarker
Dr. Hargitai Henrik beszámolója a SETI Institute workshopjáról
Egyes baktériumok az Antarktiszon a légkör nyomelemeiből is megélnek!
A Fermi paradoxon megoldásai -szkeptikus szemmel
Az IAA SETI Bizottság videokonferenciával kiegészített üléséről
SETI Klub beszélgetés hanganyag 1.
Az IAA SETI Bizottság első videokonferenciája
Egy szimulált ETI üzenet megfejtése
Tabby csillaga újra aktivizálódott!
Dr. Almár Iván - Születésnapos analógia: egyedül vagyunk?
A leggyakoribb kérdés, amelyet laikusok, újságírók és riporterek SETI ügyben szinte minden alkalommal feltesznek nekem a következő: „Miért hiszem, hogy léteznek intelligens társaink az Univerzumban, holott erre nincs semmiféle bizonyítékunk? Vagyis vagy van vagy nincs, de mindkét feltevés egyformán valószínű.” Ilyenkor megpróbálok abban a néhány másodpercben, ameddig a kérdező még a feltett kérdésre koncentrál, hivatkozni az Univerzum hatalmas méreteire, benne a „lakható világok” sokaságára, valamint a saját helyünk és bolygónk jelentéktelenségére, de kevés sikerrel. Szavaim ritkán vannak hatással azokra, akik saját bevallásuk szerint csak annak adnak hitelt, amit láttak már (bár ugyanakkor mindent elhisznek, amiről más állítja azt, hogy látta).
Most megpróbálok egy hasonlattal, analógiával érvelni. (Persze minden hasonlat sántít.)
Tegyük fel, hogy egy tucatnyi főből álló közösségben élek, teljes elszigeteltségben az emberiség többi részétől. Például valahol a Csendes Óceán egyik magányos szigetén. A kis közösség ismeri a naptárt és számon tartja a születésnapokat is. Továbbá sejti, hogy valahol távol is élnek hasonló emberek, akik hasonló naptárt használnak, és hasonlóan kiemelt jelentőségű napnak tartják, megünneplik születésnapjukat.
Tegyük fel, hogy bennem felmerül a kérdés: vajon ha én április 21-én születtem, akkor ez csak számomra, mint kitüntetett személy számára kiválasztott különleges nap, vagy mások is születtek az év ezen napján? A kis közösségnek ugyanis teljesen átlagos tagja vagyok, még sincs még egy személynek ugyanezen a napon a születésnapja. De vajon ez igaz-e az egész emberiségre, amelyről csak ködös sejtelmeim vannak?
Fogalmazzuk meg a kérdést, mint matematikai problémát! Az év minden napja jellemezhető két kétjegyü számmal, például április 21 az 4. hó 21. nap, vagy 04 21. Fontos tény azonban, hogy nem minden 2+2 jegyű számhoz tartozik nap! A négyjegyű számok halmaza összesen 9999 számból áll (ha az egy, két és háromjegyű számok elé mindig kiegészítő nullákat írunk). Ennek kis töredékéhez, összesen 366 darab számnégyeshez tartozik az év egy-egy napja, a többihez nem. Például 0310 egyértelműen március 10, de 5102 vagy akár 0230 már nem értelmezhető napként. Vagy másképpen fogalmazva, ha valamennyi ilyen négyjegyű számot dátumként (hónap+nap) értelmezzük, akkor túlnyomó többségük olyan, hogy azon a napon nem születhetett SEHOL SENKI.
Térjünk vissza az eredeti problémára! Mivel tudom, hogy az én születésnapom 0421, tehát ezen a napon legalább egy ember megszületett. Következik-e ebből az, hogy ha elég sok ember él túl a horizontomon valahol a Földön, akkor kell, hogy legyen köztük olyan, akinek a születésnapja szintén 0421? Tulajdonképpen nem! Ha én nem vagyok egy teljesen különleges ember és április 21 nem teljesen különleges nap, akkor egy elég nagy csoportban VALÓSZÍNŰ ugyan, hogy más is született ezen a napon, de NEM BIZTOS. Ennek ellenére elég nagy népesség esetén józan ésszel mindenki BIZTOSRA veszi, hogy KELL LENNIE olyanoknak, akik ugyanezen a napon születtek.
Vagyis ha a találomra kiválasztott négyjegyű szám olyan, hogy TUDJUK, hogy legalább egy ember született a szám által definiált napon, akkor ELVÁRJUK, hogy elég sok ember között meglehetősen nagy számban legyenek hasonló esetek. Ha viszont a kis közösségben nincs senkinek ilyen számmal azonosítható születésnapja, akkor könnyen elképzelhető, hogy üres halmazra futottunk, ilyen számmal jelölt nap nem létezik, az egész Földön senkinek sem lehet ilyen számhoz tartozó születésnapja.
Térjünk vissza az eredeti problémára! A magányos sziget legyen a Naprendszerünk, amelyben mintegy tucatnyi nagyobb égitest „él”. Természetesen én képviselem a Földet, amely történetesen az egyetlen technikai civilizációval rendelkező égitest a Naprendszerben. Tudom, hogy a látóhatáron túl az Univerzumban sok billiónyi társunk van (ezek a mostanában tömegesen felfedezett exobolygók), de létezésükön túl sokkal többet nem tudunk róluk. Kifejlődhetett-e rajtuk élet, intelligencia, technikai civilizáció?
Ha az előbbi hasonlatra gondolunk elég ésszerű feltételezni, hogy IGEN. De tagadhatatlan, hogy vannak feltételek: 1/ valóban átlagos tagok vagyunk a Naprendszerben; 2/ elég nagy az élet szempontjából számításba jövő égitestek száma; 3/ az élet kialakulása és fejlődése random módon jelentkezik a bolygórendszerekben, nem indokolható, hogy például csak a „lakható zónában” jelenhet meg, bizonyos elég ködösen meghatározott, de szigorú feltételek megléte esetén; 4/ az élet megjelenése nem szélsőségesen kis valószínűségű esemény az Univerzum történetében (ahogy egyes biológusok állítják).
Teljesülnek-e ezek a feltételek az előbbi hasonlatban? 1/ igen, ha április 21 ugyanolyan valószínűségű születésnap, mint a többi. Ez feltételezhető. 2/ lehet, hogy a négyjegyű számok túl kevesen vannak, de a halmaz tetszőlegesen növelhető ötjegyű, hatjegyű stb. számokkal akár a végtelenig. Ezek üres halmazokhoz tartoznak, nem növelik a dátumokhoz tartozó részhalmazt. 3/ahogy a születésnapok is lényegében véve random módon oszlanak meg az év napjai között, éppúgy feltételezhető, hogy lényegében véve az élet megjelenése is random jelenség. 4/Nem tudjuk, hogy mennyire kell megnövelni az összes, halott égitestet tartalmazó halmazt ahhoz, hogy jól reprezentálja a valóságot, tudniillik nem tudjuk, hogy az élet hordozására alkalmas bolygók milyen arányban vannak jelen univerzumunkban. De azért az az ÉRZÉSE az embernek, hogy a már ismert bolygók száma is túl nagy ahhoz, hogy mindegyikük steril legyen. (Kell, hogy legyen még valakinek április 21-én a születésnapja!)
Visszatérve az elejére azt hangsúlyoznám, hogy EGYETLEN élettel, intelligenciával és technikával fertőzött, alapjában véve átlagos bolygó léte a „kis közösségnek” tekinthető Naprendszeren belül – valamint egyre gyarapodó tudásunk az Univerzum égitest populációjának felmérhetetlen gazdagságáról – tökéletesen megváltoztatja a kilátásokat. Az Univerzum nem tiltja az élet, mint jelenség megjelenését, továbbfejlődését sem! Ezért „hiszem”, vagy inkább vélelmezem, hogy jelenlegi csillagászati világképünkkel nehezen egyeztethető össze, hogy „egyedül vagyunk”. Bizonyíték nincs még, de feltehető akár az is, hogy van még valahol valaki, aki velünk egyidőben született.
Almár Iván